Megjöttek a húsvéti boszorkányok!

A szokásos vasárnap délelőtti pizsamázós szeánszunkat tartottuk éppen Joluval, amikor a következő beírásra leltem a facebookon az egyik nemzetközi csoportban: “Az előbb becsöngettek hozzám gyerekek, egy tollas ág volt a kezükben. Gondolom, ennek a húsvéthoz lehet valami köze. Ők nem beszéltek angolul, az én finnem borzalmas, úgyhogy nem jutottunk egymással semmire. Segítsetek! Mi történt? Olyan seggfejnek érzem magam…”

Virvon varvon tuoreeks terveeks…

Alig tíz percre rá csöngettek az ajtónkon. Normál esetben ilyenkor nagyot sóhajtok, mert itt nem szokás csak úgy becsöngetni senkihez, úgyhogy előre lehet tudni, hogy valaki olyan áll a küszöbön, akit a hátad közepére sem kívánsz. De most felugrottam, mint, akibe bolha csípett és elkezdtem Jolut noszogatni: – Csengettek! Hallottad? Nyiss ajtót! Beszélj velük! Megjöttek a húsvéti boszorkányok!

Három tündéri kislány állt az ajtóban, kosárral és tollal feldíszített, barkás fűzfaággal a kezükben. Először udvariasan megkérdezték, hogy szabad-e a versikét mondaniuk, aztán mikor Jolu bólintott, akkor rákezdték: “Virvon varvon tuoreeks terveeks, tulevaks vuodeks, vitsa sulle, palkka mulle.”  Ezt eddig akárhol olvastam, annyiféleképpen fordították. A lényege, hogy jó egészséget kívántak és a jókívánságért, meg a barkaágért, amit nekünk adnak, jutalmat várnak cserébe. 😉 Mondtam Jolunak, hogy tartsa szóval őket, addig én beszaladtam csokiért (még szerencse, hogy mindig van itthon elfekvőben valami 😉 ), amit aztán a lányok boldogan elfogadtak. Kicsit furán néztek rám, nem értették, mit gagyogok. Amikor mondtam nekik, hogy magyar vagyok és nem beszélek finnül (ezen az egy mondaton kívül), világosság gyúlt a szemükben. Megkérdeztem őket, csinálhatok-e róluk egy fotót, aztán búcsút intettünk egymásnak.

A mi kis húsvéti boszorkányaink

Mondtam már, hogy ünnepekben nem vagyunk túl erősek, én a húsvétot különösen utálom. Egyrészt azért, mert április 13-án nagypénteken halt meg az imádott Nagymamám, ezért nekünk a húsvét azóta nem ünnep. Másrészt meg nekem a tojásfestés mindig kín volt, mivel nulla kézügyességem van és utáltam, amikor azt a büdös kölnit locsolták a fejemre, úgyhogy erről viszonylag korán le is szoktattam minden  férfi ismerősömet. A finn húsvéti szokásokról kérdezve Jolut megnyugodtam, hogy itt nem szokás locsolkodni és ő mesélt nekem a húsvéti boszorkányokról is. De nem tartottuk számon a dolgot. Azt is csak pár napja tisztáztuk, hogy jövő héten van húsvét, úgyhogy végképp nem számítottunk ma ilyen meglepetésre.

Virpominen

Miután a boszik elmentek, rákerestem a neten, mégis honnan ered ez a hagyomány és a következőket találtam. A húsvét neve finnül pääsiäinen, ami a nagyböjttől való “elbocsátást, szabadulást” jelenti. A finn húsvéti szokásokban keverednek az ortodox orosz vallásos utalások és a tavasz eljöveteléhez kapcsolódó ősi népszokások. Ez utóbbinak Finnországban különösen nagy jelentősége van, tekintve, hogy április itt inkább téli hónap, nem ritka, hogy még van hó. Az idei rövidebb és enyhébb tél kivétel ezalól. Abban viszont nincs eltérés, hogy még nem igazán ébredt fel téli álmából a természet, kopaszok a fák és a fűzfabokor az egyetlen, amin már kibújtak a barkák. A fűzfaág használata virágvasárnaphoz (pálmavasárnap) kapcsolódik, ami a húsvét előtti vasárnap neve. Ekkor vonult be Jézus Jeruzsálembe és az emberek gallyakat, pálmaágakat terítettek a lába elé, ennek a jelképe a barkaág.

A finn húsvéthoz kapcsolódó egyik fontos hagyomány a virpominen vagy virvonta, amikor a gyerekek (főleg a lányok, de gyakran a fiúk is), boszorkánynak öltözve járják a házakat és színes textilcsíkokkal, tollakkal díszített barkaággal megcsapkodják a lakókat, szerencsét és jó egészséget kívánnak. Cserébe meg kapnak csokit, édességet, néha egy kis pénzt.

Színes tollal díszített barka

Trulli

S hogy miért öltöznek a gyerekek boszorkánynak? Régen az emberek úgy hitték, hogy nagyszombaton Isten oltalmazó hatása kisebb, ezért ilyenkor bátran repkednek a boszorkányok. A lakásokba becsöngető kis húsvéti boszorkányok erre a hiedelemre alapoznak. A finn nevük trulli, ami a svéd troll elnevezésből jön, ez a boszorkány neve. Nyugat-Finnországban ezért húsvét környékén máglyát is szoktak gyújtani (ez a hagyomány a svédek hatására vert gyökeret), hogy így tartsák távol a seprűn repkedő, ártó öregasszonyokat. Úgy tartják, minél nagyobb a máglya füstje, annál jobb, mert akkor a boszorkányok nem jutnak át rajta. Ezért is van, hogy a legtöbb finn gyerek ugyan virágvasárnap járja a házakat, de a svéd-finn gyerekek, illetve az ország nyugati területein élők húsvétkor (a nagyszombati boszorkányinvázió miatt). Az igazi trullik színes, régi ruhákat vesznek fel és szeplőt rajzolnak az arcukra.

Húsvéti boszorkányok Forrás: Rovaniemi Photo Gallery

Tavaszvárás és hagyományos ünnepi ételek

Finn húsvéti hagyomány az is, hogy a gyerekek egy tálban füvet csíráztatnak, illetve egy váza vízbe tesznek fűzfaágat, nyírfavesszőt és amikor zöldülni, rügyezni kezd, akkor feldíszítik. Ma már persze itt is lehet csokinyúllal, húsvéti tojással találkozni, de ezek a szimbólumok nem részei a finn hagyományoknak.

Bár a finn húsvéti szokások a magyar húsvéton nevelkedett embereknek talán furcsán hatnak, az ismerős lehet, hogy az ünnepi menünek itt is része a bárányhús. Ezen kívül kerül még az asztalra mämmi (malátából és rozslisztből készült, sötét színű, sűrű desszert), amit régen nyírfakéregből készült tálcán tálaltak. Nem láttam még ilyet, állítólag nem valami guszta a kinézete, de azt mondják, finom. Nem tudom, hogy csak a finneknek finom, mint a salmiakki vagy tényleg jó ízű? 🙂 A másik hagyományos finn húsvéti étel a pudingszerű pasha (túrós pászka), ami az Oroszországhoz közeli keleti részeken és az ortodox keresztények körében elterjedt. Édesített házi sajtból, tojásból, tejszínből és fűszerekből keverik ki egy formában és éjszakára állni hagyják, majd vallásos motívumokkal díszítik.

A fent említett finomságokból mi egyelőre kimaradunk, nem terveztünk semmilyen húsvéti programot, de ha valaha is alkalmam lesz megkóstolni bármit, akkor majd beszámolok róla. Ami viszont minket is érint, az az, hogy itt a húsvét négynapos hétvégét jelent, mert már a nagypéntek is munkaszüneti nap.

Ha szeretnétek a finn húsvéti szokásokról még többet megtudni, az alábbi linkeken találtok olvasnivalót:
Finnországi levelek 40.
Wandering witches welcome Finnish Easter
Wikipédia

Ha tetszett az írás, kérlek, oszd meg, talán más is szívesen olvasná. Nem szeretnél lemaradni a friss bejegyzésekről? Csatlakozz a blog facebook oldalához, ahol hasznos linkeket és még több érdekességet megosztok Finnországról, na és persze mindig akad egy vicce sztori is.

Oszd meg, ha tetszik: