Minek nevezzelek?

1 Flares Facebook 0 Twitter 0 Pin It Share 1 Google+ 0 Email -- 1 Flares ×

Mint minden valamirevaló lánynak, nekem is évek óta határozott elképzelésem volt arról, hogy hogyan fogom hívni születendő gyermeke(i)met. Gondolom, nem ez volt az utolsó elméletem, ami romba dőlt azóta, hogy az a képzeletbeli gyerek valósággá vált.

Az egyik legkedvesebb könyvem Szabó Magdától az Abigél, ezért úgy gondoltam, hogy ha valaha lányom lesz – mert hogy fiam is lehet, az ötlet szinten sem merült fel bennem -, akkor Georginának fogom nevezni. Szerintem a Georgina szép név, dallamos és millióféleképpen lehet becézni. Mondtam is Jolunak már a legelején, hogy nem árulok zsákbamacskát: a lányunk Georgina lesz. De hogy mutassak némi jószándékot, a második nevét kiválaszthatja ő, és a vezetékneve is az apjáé lesz. Sőt, a fiúnévben szabad kezet kap, abba nem szólok bele. (Úgysem lesz fiú!) Azért gondolkodunk két keresztnévben, mert Finnországban a fiúknak szokás második keresztnévként az apjuk nevét adni. Jolunak is az apósom neve a második keresztneve, szeretnénk ezt a hagyományt tovább vinni. Ha már a fiunknak két keresztneve lenne, akkor legyen a lánynak is.

Mint ahogyan pontosan tudtam, hogyan fogom hívni a lányomat, azt is eldöntöttem, hogy hogyan nem. Biztosan mindenkinek megvan a maga hülyesége ilyenkor. Ezek közül nekem az egyik, hogy addig is, amíg kiderül, hogy fiút vagy kislányt hordok a szívem alatt, szerettem volna valami normális néven nevezni. Valami olyan néven, ami nemsemleges, de azért emberi. Mivel a mi számításunk szerint a baba Inariban fogant, ezért mondtam Jolunak, hogy egyelőre hívjuk Inarinak. Ez egyébként egy lánynév is, de mi földrajzi értelemben használjuk. Idáig könnyen ment a dolog.

Ahogy teltek a hetek, egyre többet beszélgettünk arról, hogy minek nevezzük kicsi Inarit, ha majd megszületik. Én eredetileg azt gondoltam, hogy ha a vezetékneve finn, akkor próbáljunk találni valami olyan keresztnevet, ami magyaros vagy legalábbis a magyarban is használatos vagy magyarul is könnyen kiejthető. Jolu sosem tiltakozott a Georgina ellen, de mostanában valahogy az volt az érzésem, hogy nem igazán tetszik neki. Ami még ennél is furcsább, minél többet mondogattam, annál inkább az volt az érzésem, hogy ehhez a gyerekhez ez a név nem illik. Ugyanakkor az is világossá vált számomra, hogy mivel a keresztnevekkel nem úgy boldogulunk, ahogyan eredetileg elképzeltem, szeretném, ha a gyerek az én vezetéknevemet is megkapná.

Ez korábban volt már téma közöttünk, de elvetettük, mondván, hogy az én nevem önmagában is elég hosszú. Ne szúrjunk ki azzal a szegény gyerekkel, hogy két keresztnevet és dupla vezetéknevet adunk neki. Utálni fogja, hogy annyit kell majd írnia. Most, hogy előhoztam a dolgot, Jolu megint ezzel érvelt, így végül a következő kompromisszumos megoldást javasoltam. Ha a vezetékneve finn-magyar, akkor nagyobb szabadságunk van a keresztnevével. Plusz lássuk be, hogy egy grafomán anya és egy szintén humán beállítottságú apa gyerekének úgysem lesz más választása, mint hogy jó barátságba kerül a betűkkel. Ez elkerülhetetlen ebben a családban. Különben se becsüljük alá kicsi Inari képességeit!

Ebben végül megegyeztünk és újult erővel futottunk neki a névválasztásnak. Arra gondoltunk, hogy mivel itt élünk Lappföldön, a gyerek itt fogant, kötődjön a neve is ide. Ezért ha kicsi Inari lány lesz, akkor a dolgok jelenlegi állása szerint Auróra Inarinak fogjuk hívni.

Akkor sem lennénk gondban, ha hármasiker lányaink lennének, mindegyiknek tudnánk adni két-két keresztnevet probléma nélkül. Na de a fiúnévvel igencsak gondban vagyunk. Jolu kerek-perec megmondta, hogy ő lányt szeretne és én is mindig lányos anyukaként gondoltam magamra, de azért ugyanannyi esélye van annak is, hogy a gyerek fiú. Az elmúlt két hónapban már kétszer kiborultam ezen, hogy nem vagyunk képesek egyetlen egy fiúnévben sem megegyezni. Először akkor estem pánikba, amikor kiolvastam a finn utónévszótár fiú szekcióját és egyetlen egy név sem tetszett. Másodszor meg akkor, amikor felolvastam a naptárból az összes fiúnevet. Ami nekem tetszett, az Jolunak nem, amit ő javasolt, attól én voltam rosszul.

Nem tudom eldönteni, hogy komolyan mondja-e vagy csak szórakozik velem, de Jolu azt mondta, legyen a fiunk Sándor. Mondtam, hogy az teljesen biztosan ki van zárva, felejtse el. Aztán közölte, hogy akkor Alexander. Mondtam, hogy az meg túl oroszos. Nincs amúgy semmi bajom az oroszokkal, de talán őket most mégsem kellene idekeverni. Nekem tetszik az Olivér, a Jona(t), az Ákos, a Santeri és a Matti/Matyi, de ezektől Jolu mind mereven elzárkózott. Megfenyegettem, hogy ha nem hajlandó a kérdést komolyan venni, felhívom az anyja barátnőjét, Sirpát és ő fogja a fiunkat elnevezni. Három fia van: Antti (jó, ez uncsi), Juho-Ivi és Teometri. Nekem ez utóbbi kettő nagyon tetszik, olyan jó hangzása van. Ezzel sem tudtam Jolut észhez téríteni.

Rájöttem, hogy Jolu tényleg azt hiszi, hogy ez a baba kislány, ezért még elméleti síkon sem hajlandó fiúnevekkel foglalkozni. Május elején megyünk legközelebb a kórházba ultrahangra, akkor elvileg már látni fogjuk, hogy mije van kicsi Inarinak. Ha kiderül, hogy mégis fiú, talán Jolu is hajlandó lesz elgondolkodni a fiúneveken és találunk majd valami kompromisszumot. Ha meg kislány, akkor rendben vagyunk.

Minél többet gondolkozom rajta, annál inkább hajlok afelé, hogy ha fiú, akkor hívjuk egyszerűen csak Jolunak. Ha beválik az apja jóslata, és a gyerek az én külsőmet és az ő személyiségét fogja örökölni, akkor fel kell kötnöm a gatyámat. Nem tudom, mihez fogok kezdeni két szórakozott professzorral. Arra gondoltam, ha mindkettőt ugyanúgy hívják, akkor hátha legalább az egyik odafigyel majd, ha a nevén szólítom.

Egyelőre visszavonulót fújtam névkérdésben, és hagyom Jolu hadd mondogassa, hogy lányunk lesz. A 12 hetes ultrahang képén mindenesetre rám hasonlít… 😉

baba

Photo Credit: built4love.hain via Compfight cc

1 thought on “Minek nevezzelek?

  1. Finn szokás szerint nem kell rögtön elnevezni, ha megszületik, van rá azt hiszem 3 hónapotok. Amúgy se szokták elárulni a gyerek nevét, csak keresztelôkor azt hiszem, valamiféle babona, hogy ha nincs neve nem tudja elvinni az ördög? De ebben nem vagyok biztos, ezt Jolu biztos jobban tudja. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.