Mielőtt Lappföldre költöztünk, egy dologtól tartottam igazán: a téltől. Jolu már a kezdetektől be volt sózva, hogy milyen jó itt, maradjunk itt örökre, de én mindig azzal csitítgattam, hogy várjuk meg az első telet. 

Rendszeresen kapok üzeneteket a blogon, amik azt firtatják, hogy mennyi idő alatt lehet megtanulni finnül? Vagy azt, hogy hogyan lehet megtanulni gyorsan? Remélem, nem sértek meg vele senkit, ha elárulom, hogy ilyenkor mindig jókat nevetek. 

Mielőtt Finnországba költöztünk, volt néhány dolog, amitől tartottam. A legjobban, azt hiszem, a lakáskereséstől féltem, mert elég meredek sztorikat hallottam róla. Ehhez képest az elmúlt két évben olyan simán váltottunk lakásról lakásra, hogy ez a része az életünknek semmilyen fejfájást nem okozott. Azért nem is írtam róla idáig, mert egyszerűen nem volt mit. Most, hogy megint lakást kerestünk, a téma újra aktuális lett. Ezért gondoltam, hogy összefoglalom azt, amit a finnországi albérletkeresésről tudok. Hátha segítek azoknak, akik hasonló cipőben járnak. 

Finnországról mindig mindenkinek csak a tél, a hó, a nagy hideg és maximum az északi fény jut eszébe. Nem értem, miért beszélnek olyan keveset a finn nyárról, ami ugyan hűvösebb és rövidebb, mint amihez mi szokva vagyunk, de mégis rabulejtő. Itt Lappföldön, ahol július közepéig le sem megy a nap, még inkább!